Mit jelent valójában ruhát gyártani?

Amikor egy vásárló levesz egy ruhát a vállfáról, vagy megrendeli a webshopból, általában már csak a kész darabot látja.

Én viszont, amikor ránézek egy ruhára, sokszor eszembe jut az egész út, amit addig megtett.

Egy ruha nem a varrodában kezdődik

Mert egy ruha nem ott kezdődik, amikor bekerül a varrógép alá.

A saját gyártású női ruhák készítése már az alapanyag kiválasztásánál elkezdődik.

És ez egy hosszú folyamat, amelyben nagyon sok ember munkája és nagyon sok döntés van benne.

Minden az alapanyaggal kezdődik

Először meg kell találnom azt az anyagot, amiből el tudom képzelni a következő kollekció egyik darabját.

Ez egyáltalán nem olyan egyszerű, hogy meglátok egy szép anyagot, és azt mondom: ezt megvesszük.

Nézem a színét. A tapintását. Az esését. A vastagságát. A rugalmasságát.

És azt is, hogy vajon a vásárlóink szeretni fogják-e.

Ennyi év alatt már nagyon sok tapasztalat gyűlt össze bennem arról, hogy milyen anyagokat szeretnek a vásárlóink, milyen fazonokat keresnek, miben érzik jól magukat, és mi az, ami egyszerűen nem működik.

Ezt a tapasztalatot minden új kollekciónál magammal viszem.

És mivel családi vállalkozás vagyunk, a tervezés sem egyetlen ember munkája.

Mindenki hozzátesz valamit.

Megbeszéljük, ötletelünk, véleményt mondunk egymásnak. Van, hogy egy ötletből indulunk ki, és mire elkészül a modell, már egészen máshogy néz ki.

De éppen ettől szeretem.

Ruhatervezés és modellezés – amikor az ötletből ruha lesz

Amikor megvan az anyag, elkezdődik a tervezés.

Elképzelek egy fazont. Rajzolok, alakítok rajta, gondolkodom az arányokon és a részleteken.

Aztán jön a modellezés.

Ez az a rész, amikor az elképzelésből elkezd valódi ruhadarab formálódni.

Elkészül a szabásminta, majd jöhet a mintagyártás, vagyis az első próbadarab.

És ilyenkor még nagyon sok minden változhat.

Felpróbáljuk. Megnézzük, hogyan áll. Hol kell rajta változtatni.

Kell-e igazítani a szabáson, a hosszán, az ujjon, a nyakkivágáson vagy éppen az arányokon.

Néha egy modell elsőre szinte tökéletes. Máskor pedig többször is vissza kell nyúlni hozzá.

Ez is a tervezés része.

Szabás, varrás és ruhagyártás

Amikor végleges a modell, elkezdődhet a gyártás.

Jön a szabás, majd az alkatrészek elindulnak a varrodába.

Ott már egészen másfajta munka kezdődik. A sok apró részletből egyszer csak összeáll egy ruhadarab.

Varrás, összeállítás, vasalás, ellenőrzés…

És közben én már alig várom, hogy újra lássam.

Mert van egy pillanat, amit a mai napig nagyon szeretek. Amikor a kész kollekció visszaérkezik hozzánk a varrodából.

Ott áll előttem egy ruha a vállfán. És én tudom, hogy néhány hónappal korábban még csak egy anyagdarab volt.

A fejemben volt egy ötlet. Aztán lett belőle terv. Majd szabásminta. Mintadarab. Szabás. Varrás.

És most ott van előttem egy kész ruha.

Szerintem ezt az érzést nehéz megmagyarázni annak, aki nem dolgozik ruhagyártással. De én nagyon szeretem.

És még mindig nincs vége

A kész ruhák ezután visszakerülnek a központba.

Itt következik a felkódolás és címkézés, majd a termékeket elosztjuk a kiskereskedelmi üzleteinkbe.

De természetesen azoknak is el kell jutniuk, akik már a webshopból vásárolnak.

Jön a fotózás. A termékfotók elkészítése. A képek feldolgozása. A termék feltöltése a weboldalra. Méret, szín, anyag, leírás…

És végül egyszer csak ott van a webshopban az a ruha, amelynek a története hónapokkal korábban egy anyag kiválasztásával kezdődött.

Ezért más érzés egy saját gyártású ruhát megfogni

Talán ezért is nehéz nekem teljesen egyszerű termékként nézni egy ruhára. Mert tudom, mennyi munka van mögötte.

Láttam az anyagot. Ott voltam a tervezésnél. Részt vettem a modellezésben. Láttam a mintadarabot. Tudom, milyen változtatásokon ment keresztül.

És aztán egyszer csak ott áll előttem készen, szépen felakasztva egy vállfára.

És ez mindig egy kicsit jó érzés. Mert ilyenkor látom, hogy egy ötletből valóban megszületett valami.

Ezért szeretem annyira a magyar ruhagyártást és a saját gyártású női ruhák készítését.

Persze sok munka. Sok egyeztetés. Sok döntés. Néha sok bosszúság is.

De amikor elkészül egy kollekció, és látom a kész ruhákat egymás mellett, akkor mindig azt érzem: megérte.

Mert számomra a ruhagyártás nem egyszerűen arról szól, hogy anyagból ruhát készítünk.

Hanem arról, hogy egy ötletet végigkísérünk egészen addig, amíg valaki egyszer felveszi, belenéz a tükörbe, és azt mondja: „Ez nagyon tetszik.”

És talán ez a legjobb része az egésznek.